0
  1. Még üres a kosarad!
    Nézd meg akcióinkat!

Zeneformátumok 3: Prémium szolgáltatások

Steve Jobs alapjaiban forgatta fel a zenepiacot: egységáron kínált zenét legálisan, mindenkinek. Amellett, hogy felfedezett egy piaci rést, rendet tett az MP3-letöltő oldalak okozta káoszban.

Az első lépése volt, hogy rábeszélte a legnagyobb kiadókat, hogy árusítsák rajta keresztül a zenéiket, számonként fix 99 centes áron – akkoriban ez elképesztő lépésnek számított, a kiadók először hasukat fogták a nevetéstől, később azonban rájöttek, hogy nem nagyon van más lehetőségük az internetes letöltésekből való részesedésre. Szerencsére az Apple maximalista mentalitása a zeneminőségre is kiterjedt, az ALAC-ot is a rendszer részévé tették. Ma például már lehetőség van Lossless formátumba importálni az zenét egy CD korongról – már amelyik eszköz még támogatja azt. Sőt, továbbmegyek, 2012 februárjában bemutatta a „Mastered for iTunes” kezdeményezést, melynek célja, hogy a megvásárolt zenék valóban olyan minőségben szóljanak, mint a stúdióban.

A zenepiac legnagyobb szereplőjeként (úgy, hogy soha egy CD-t nem adtak el) könnyedén ráveheti a kiadókat, előadókat, hogy külön az iTunes számára hozzanak létre egy egyedi formátumot. Ehhez természetesen az Apple mutat nekik irányt, biztosítja a szükséges eszközöket.

A kezdeményezés lényege, hogy ne a CD-re szánt formátumot, hanem a stúdiófelvételkor készült 24 bites (192 kHz-es) zenét töltsék fel az iTunes-ba, ahonnan AAC formátumban lehet letölteni – viszont ez a tömörített (256kbps) AAC klasszisokkal jobb minőséget fog eredményezni, mint a CD-ről (16 bit, 44.1 kHz) importált veszteségmentes fájl.

Ez elsőre furcsának (sőt mit több, csak marketingrizsának) hangozhat, kicsit utánaszámolva azonban az eltérés elképesztő: a kereskedelmi forgalomba került CD az eredeti felvétel információtartalmának nagyjából 20%-ával rendelkezik csak. Ezzel szemben sokkal jobb mutatókat tudhat magáénak az eredeti forrásból, több lépcsőn keresztül tömörített AAC. Ez a lépés mindenesetre azt sugallja, hogy az Apple véleménye szerint a tömörített zenék még jó ideig nem mennek ki a divatból.

Részemről egyelőre a „hiszem, ha hallom” státuszban van, de igyekszem minden követ megmozgatni, hogy egymásnak ereszthessek egy vérbeli FLAC és egy misztikus AAC számot – játsszák le ők a meccset…

Van azonban egy további előnye is annak, hogy az Apple tömörítetlen, eredeti formában jut hozzá a zenékhez: nyitva hagyja a lehetőséget, hogy később bármikor úgy döntsön, hogy betesz egy „Profi minőség” opciót az iTunes-ba.

A HDtracks egyel még ennél is tovább ment, sikerült találniuk egy piaci rést. Ahogy a fejlécükben hirdetik, az általuk kínált zenék minősége 192/24 vagy 96/24. Egy innen vásárolt album még a legprofibb HiFi rendszerek lehetőségeit is kihasználja – mindezt alig magasabb áron, mint a „konkurencia”. Magával a kínálattal minden rendben (bár, komoly statisztikák nélkül úgy éreztem, hogy a nagy része még mindig 44.1/16), viszont a kínálat tálalása alatt már erőteljesen rezeg a léc: a weboldalra az „idejétmúlt” kifejezés még talán dicséret is.

A dizájnt nem említem (nem is nagyon van mit), de a kezelhetőség is komoly csorbát szenved, ugyanakkor olvastam pár felhasználói értékelést, amik a supporttal kapcsolatban emlegettek problémákat (konkrétan: NINCS). Technikailag az egyetlen dolog, amit kifogásolni tudok, a FLAC formátum alkalmazása: az egyszer már tömörített fájlból már nem lehet visszanyerni a nyers eredetit.

Látva az iTunes óriási sikerét mindenki akart a tortából magának egy szeletet. Technikailag a legelőnyösebb helyzetben az (itthon kevésbé ismert) Amazon volt, mivel már rendelkeztek egy ismert márkanévvel, illetve a kereskedéshez szükséges tapasztalattal – és felhasználóbázissal. Sikerült a 4 nagy forgalmazóval megegyezniük, így a kínálatra sem lehetett panasz: induláskor több, mint 2 millió számmal rendelkeztek.

Fontos különbség azonban, hogy 128-as AAC helyett 256-os MP3-at kínáltak, legtöbb esetben olcsóbban, mint a konkurens iTunes – és ami ennél is szembetűnőbb: DRM* és watermark** nélküli fájlokhoz jutott hozzá a vásárló (bár utóbbit egyre többet alkalmazzák).

Engedelmükkel, átugornám a milliónyi ígéretesnek hangzó MP3 árusító oldalt, és inkább a komoly minőséget biztosító kiadókra fókuszálok. A Linn márkanév bizonyára már elég ismertté vált az audiofil társadalomban, mint Hi-Fi gyártó, de talán nem tudja mindenki, hogy emellett fut a saját stúdiójuk is. Jogosan merülhet fel a kérdés: mi volt előbb? Azért kezdtek bele az erősítőgyártásba, hogy megfelelő minőségben hallgathassák a saját felvételeiket, vagy azért kellett maguknak felvenni a zenét, mert a kereskedelemben kapható felvételek nem feleltek meg tesztelési céljaiknak (sem)?

Utóbbi.

És ha már egyszer felvételeket is készítenek, miért ne vághatnának bele az árusításba, hátha van rajtuk kívül olyan, aki szintén LINN készülékeken élvez a zenét, de elégedetlen a minőséggel? Bizonyára így született meg a Music Store.

A weboldalra rápillantva egyből látható, hogy ők más színvonalat képviselnek, mint a csili-vili konkurenseik. A felület letisztult, felhasználóbarát, mentes a sallangoktól. Első blikkre az volt az érzésem, hogy ők nem zenét árusítanak, hanem élményeket. Az egyes albumokat nézve az előadó háttértörténete, a zenekar tagjainak interjúja majdhogynem annyira hangsúlyos, mint a több féle formátumban (MP3, CD/Studio Master ALAC/FLAC) kínált zene. Még az árcédulák láttán sem fog senki hátat fordítani: egy CD minőségű FLAC szám 1,5-2,5 Euró között mozog, ami még teljes mértékben elfogadható.

Szerencsére a weboldalon itthonról is lehet bankkártyával vásárolni (ez egyébként a legtöbb esetben igaz, sőt, néhol még a PayPal is a lehetőségek között szerepel), így viszonylag gyorsan hozzájuthatunk az egyébként DRM* mentes zenénkhez – és lejátszhatjuk a nappaliban porosodó, kihívásra váró LINN készülékünkön.

Egyébként a LINN versenytársa, a Naim is indított egy hasonló projektet, Naim Labels néven, és bár a weboldal szerintem túl sötét, és zsúfolt, első látásra is érdekes volt a hasonlóság az egyes albumok, illetve a vásárlási metódus grafikai elemei között. Ennek oka, hogy mindkét stúdió ugyanazon cégtől vásárolta a weboldalát – csak a LINN-nek szebb eredményt sikerült kihoznia belőle. Mindazonáltal a Naim-nek sikerült egy számomra hiánypótló funkciót építeni a weboldalba: strukturált keresőmezőt tettek a fejlécbe (először stílus, majd előadó szerint szűkíthetünk pillanatok alatt).

Sokan indítottak még hasonló szolgáltatásokat, a Google-től (Google Music) Jay Z-ig (Tidal). Egy későbbi cikkben majd kitérünk az előnyeikre-hátrányaikra, azonban lényeges eltéréseket már nem fogunk találni közöttük. Érdekesség, hogy több gyártó is támogatja már a streaming-szolgáltatásokat. Legnépszerűbb a Spotify Connect, amivel okostelefonnal tudjuk vezérelni a lejátszást - de maga a zenei tartalom a készülékre érkezik.

* DRM: digitális jogkezelés, leggyakrabban másolásvédelemre használt technológia

** watermark: vízjel, az adott objektum (jelen esetben hangfájl) későbbi beazonosíthatóságát szolgálja

Források:
http://arstechnica.com/apple/2012/04/does-mastered-for-itunes-matter-to-music-ars-puts-it-to-the-test/
http://www.macworld.com/article/1168069/ask_the_itunes_guy_converting_music_files.html
http://www.macrumors.com/2012/02/28/apple-reportedly-developing-high-definition-audio-format-with-adaptive-streaming/
http://www.newaudiosociety.com/resources/audio-manufacturers-and-companies/hd-tracks.html
http://www.npr.org/blogs/therecord/2012/02/24/147379760/what-mastered-for-itunes-really-means
http://www.trustedreviews.com/news/apple-may-be-about-to-raise-the-quality-of-itunes-music-downloads

Kapcsolódó bejegyzéseink
Szerző: howto

Ez is érdekelhet

Rövid ismertető a zene tárolási és megosztási módszerek fejlődésének

Zeneformátumok 1: Kódolásuk és terjesztésük

Rövid ismertető a zene tárolási és megosztási módszerek fejlődésének

Rengeteg formája van a zenének, de gondolkoztál már rajta hogy hány helyről lehet hozzájutni?

Zeneformátumok 2: a zene forrása

Rengeteg formája van a zenének, de gondolkoztál már rajta hogy hány helyről lehet hozzájutni?

A Hifi piacon legalább 1000 féle kábel érhető el. Megpróbálunk rendet tenni közöttük :)

Kis Kábelhatározó 1: Felépítés

A Hifi piacon legalább 1000 féle kábel érhető el. Megpróbálunk rendet tenni közöttük :)

Összeszedtük, miért kell egy kis székesfehérvári garzonlakás árát kifizetni csupán két egység összekötésére.

Mi kerül egy méter hangszórókábelen 10 millióba?

Összeszedtük, miért kell egy kis székesfehérvári garzonlakás árát kifizetni csupán két egység összekötésére.