0
  1. Még üres a kosarad!
    Nézd meg akcióinkat!

Zeneformátumok 2: a zene forrása

Az előző részben szó volt arról, hogy min hallgatunk zenét, és arról, hogy milyen zenét hallgatunk – egy téma azonban kimaradt: a zene forrása. 

A sokak által (többnyire a szociális élet redukálásáért) kritizált rádiónak egy vitathatatlan előnye volt: segített az előadóknak, hogy zenéik széles körben, viszonylag hamar ismertté válhassanak.

A magnószalagok megjelenésével pedig elindult a lavina: a szemfüles (bár inkább csak füles) hallgatók gyakorlatilag bármilyen zenét megszerezhettek, ingyen – csak meg kellett várni, hogy a rádió adja. Az internet terjedésével ez a korlát is eltűnt: bármilyen zenét le tudunk tölteni, viszont ezek többsége szerzői jogba ütközik.

Az alapelv (nem megyek bele hosszú, és fárasztó értekezésbe az 1999. évi LXXVI törvényről…), hogy a saját célra történő másolás legális – csak utána nem szabad továbbadni a felvételt. Ilyen értelemben tehát minden TV-műsor, rádióadás (az internetrádió is ide tartozik – később erre is kitérek), de még a boltban vásárolt CD lemezek tartalmát saját célra rögzíteni teljesen legális. A gond ott kezdődik, amikor ezt a tartalmat megosztom valakivel – ez a művelet (jogi nyelven a mű terjesztése) már csak és kizárólag a szerzői jogokkal rendelkező személy joga. (Megosztásnak minősül webrádió üzemeltetése, sőt még egy rövid videó alá vágott zene is.)

Nem muszáj azonban feltétlenül letölteni a lejátszandó zenéket: a legtöbb esetben (megfelelő internetkapcsolat esetén) streamelhetjük is egy erre alkalmas forrásból. Ilyenkor mindig csak az éppen lejátszott szám aktuális momentumai töltődnek le a szerverről egy erre alkalmas lejátszóra – legyen az telefon, PC, tablet, miegymás.

A jogi hozzáállás hasonló, mint az internetrádió esetében: ha a megosztó rendelkezik a zene terjesztéséhez szükséges jogokkal, legálisan terjesztheti – a hallgatók pedig legálisan készíthetnek saját célú másolatot róla. Viszont a felhasználók kezében a gyeplő, ugyanis nem csak pár tucat műsorba hallgathatnak bele: saját lejátszási listákat állíthatnak össze a rendelkezésre álló zenékből, amit aztán annyiszor hallgathatnak meg, ahányszor akarnak – azt az érzést keltve, hogy valóban a saját zenéjüket hallgatják.

A legnépszerűbb stream-szolgáltató a Last.fm, egy brit tulajdonú weboldal, ami – a rengeteg ingyenesen letölthető zeneszám mellett – több ezer előadó zenéit kínálja online hallgatásra. A magyar piacon, érdekes módon mindhárom nagy vetélytárs – a Telenor, a Vodafone és a T-mobile –indított hasonló kezdeményezést, több-kevesebb (inkább kevesebb) sikerrel.

Nemrégiben a Telenor a Deezerrel közös együttműködéssel vonult be a köztudatba, 20 millió online hallgatható zenével. A stratégiai szövetség nem véletlen: a Telenor (korlátozott időre) ingyenes hozzáférést biztosított a Deezer-hez, illetve a hozzáférés idejére az innen töltött zene nem számít bele az adatforgalomba – ez utóbbi jó reklámszövegnek hangzik a Hipernet terjesztésekor.

Szintén bevált modellnek számít (főleg a magyar, hírhedten garasos piacon), hogy a felhasználók nem pénzzel, hanem az e-mail címükkel fizetnek a szolgáltatásért, lefordítva: hagyják, hogy promóciós anyagokkal felkeressék őket. Ezt a modellt a NoiseTrade alkalmazta a legsikeresebben: innen többnyire ingyenesen lehet zenét tölteni az előadók felfutásában segédkezik (általában Facebookon és Twitteren keresztül). A letisztult, könnyen kezelhető weboldalon keresztül lehetőségünk nyílik pár dollárral támogatni az előadókat (borravalóként).

Sokan azonban szeretnék valóban birtokolni az általuk hallgatott zeneszámokat. Pár évvel ezelőtt nem volt lehetőség út közben, a zsebünkben lévő okostelefonról streamelni a zenéket: otthon, egy internetre kötött gépről át kellett tölteni a ki-tudja-honnan-származó fájlokat. Sejteni lehet, hogy totális káosz kerekedett ebből, egészen Steve Jobs érkezéséig.

Cikksorozatunk befejező részében az online zeneszolgáltatókat fogjuk bemutatni.

Kapcsolódó bejegyzéseink
Szerző: howto

Ez is érdekelhet

Rövid ismertető a zene tárolási és megosztási módszerek fejlődésének

Zeneformátumok 1: Kódolásuk és terjesztésük

Rövid ismertető a zene tárolási és megosztási módszerek fejlődésének

A Hifi piacon legalább 1000 féle kábel érhető el. Megpróbálunk rendet tenni közöttük :)

Kis Kábelhatározó 1: Felépítés

A Hifi piacon legalább 1000 féle kábel érhető el. Megpróbálunk rendet tenni közöttük :)

Steve Jobs alapjaiban forgatta fel a zenepiacot: egységáron kínált zenét legálisan, mindenkinek.

Zeneformátumok 3: Prémium szolgáltatások

Steve Jobs alapjaiban forgatta fel a zenepiacot: egységáron kínált zenét legálisan, mindenkinek.

Összeszedtük, miért kell egy kis székesfehérvári garzonlakás árát kifizetni csupán két egység összekötésére.

Mi kerül egy méter hangszórókábelen 10 millióba?

Összeszedtük, miért kell egy kis székesfehérvári garzonlakás árát kifizetni csupán két egység összekötésére.