0
  1. Még üres a kosarad!
    Nézd meg akcióinkat!

Zeneformátumok 1: Kódolásuk és terjesztésük

Amióta zene létezik, az emberek meg akarják osztani egymással. Cikksorozatunk első részében a hallás utáni terjedéstől a ma népszerű fájlformátumokig végigvesszük a nagyobb lépcsőket.

Az első, jelentősebb előrelépést a kézzel írott kották jelentették (13. századtól) - ezt váltotta fel az 1500-as évek környékén a nyomtatott kotta (Gutenberg nyomán), de a zene megosztása még mindig nem volt teljes. Ha valaki zenét akart hallgatni, vagy saját magának kellett megtanulnia zenélni, vagy hallgathatta, ahogy mások zenélnek.

Edison fonográfja mindent megváltoztatott: hordozhatóvá tette a zenét. A koncertterem innentől a templomokból, operákból, bárokból a hallgató nappalijába költözött. Természetesen a hatás messze nem volt összehasonlítható, de

a zenehallgatás meghitt eseménnyé vált,

és azóta fejlődik folyamatosan. A változások pedig az egész társadalom szociális életére kihatnak: az operába járó nagyközönségből fülhallgatós lazagyerekek lettek.

Meghatározó tényezővé vált a zenehallgató eszköz. A fonográf után a rádió, walkman, MP3 lejátszó volt a divat, manapság viszont már a TV-től kezdve a digitális képkeretekig minden tud zenét lejátszani. A rádió terjedt el elsőként széles körben: nem kellett drága lemezeket vásárolni hozzá, rádióhullámokon keresztül érkeztek a szobába a műsorok. A rádió mellett elkezdett fejlődni a hordozható zenelejátszás. Az asztali készülékekből már ismert magnószalag a zsebünkbe került: megszületett a walkman.

A walkman utódjaként pedig színre léptek a digitális MP3 lejátszók. A fiók alján még mindig őrzöm az első igazi MP3-lejátszómat. Előtte kazettás walkman-em volt, így igazi felüdülés volt a zsebre vágható Thomson Lyra PDP2548. A vásárláskor átlagosnak számító belső kapacitás (128MB!) ellenére máig állítom, hogy ez volt a piac egyik legjobb vétele: SD-kártyával volt bővíthető, AAA elemmel működött, és szabvány miniUSB csatlakozója volt (számomra ez 3 olyan előny, ami miatt egy iPod-dal szemben ma is bármikor megállná a helyét).

Az MP3-lejátszók az általuk kizárólag (vagy elsődlegesen) támogatott formátumról, az MP3-ról kapták a nevüket. Ez egy hangtárolásra kifejlesztett fájlformátum, amibe tömörítetten kerülnek a zenék. Itt viszont el is érkeztünk napjaink egyik legnagyobb vitájához (igazából nem is vita, inkább csak egyet-nem-értés):

mi a fontosabb, a hang minősége, vagy a zeneszámok mennyisége?

A probléma ugyanis, hogy a lejátszók belső kapacitása véges. Emiatt terjedt el széles körben az MP3: veszteségesen bár, de sikeresen tömöríti az egyes számokat. A tömörített fájl mérete megközelítőleg az eredeti tizede: gyorsabban le lehet tölteni, és nem foglal annyi helyet. Az algoritmus egyszerű: kukába a nem hallható-, és a domináns hangokkal (amik elnyomnak minden más hangot). Elviekben tehát azt lehet mondani, hogy az MP3 csak a felesleget törli – azonban a gyakorlat (vagyis a vájtfülű audiofil társadalom) nem ezt mutatja.

Hasonló problémák merülhetnek fel a RealAudio kiterjesztésnél (*.ram vagy *.rm). Ezt a formátumot az alacsony sávszélességű, internetes zenelejátszásra tervezték: ha valaki online szeretne zenét hallgatni, vagy internetrádiót keres, ebbe fog a legnagyobb eséllyel belefutni.

Az MP3 legnagyobb vetélytársa az AAC (Advanced Audio Coding), az Apple által fejlesztett, és az iTunes-on terjesztett formátum. Az MP3-nál egy fokkal hatékonyabb tömörítési algoritmust alkalmaz, ami kisebb fájlokat eredményez – azonos hangminőség mellett. Bár a népszerűsége (pont az Apple stratégiája miatt) folyamatosan növekszik, az internet de facto standard kiterjesztése az MP3 lesz még egy ideig…

Az OGG Vorbis (*.ogg) a legnépszerűbb, ingyenes és nyílt forrású vetélytársa az MP3-nak, és az AAC-nek. A szabadalmi zöld jelzés ellenére sokkal kevésbé terjedt el – ennek oka, hogy nem tud komoly előnyöket felmutatni a többiekkel szemben. Említést érdemel még a WMA (Windows Media Audio), a Microsoft elsődleges fájlformátuma, ami viszont pont emiatt nem platformfüggetlen – és ez áll a terjedésének útjába.

Tömörítés nélkül

A brutális „kaszabolós” tömörítés alternatívája, hogy tömörítés nélküli fájlokat másolunk a lejátszóra, ebben az esetben viszont a belső tárterület gyorsan megtelik. Egy CD-ről átvett album ugyan veszteségmentes fájlokat eredményez (általában WAV), mégis csak 2, vagy (jó esetben) 3 szám fért volna fel a Thomsonomra.  Az adattárolás korszerűsödése viszont ezt a problémát is megoldotta: egy 160 GB kapacitású iPod-ra több mint 200 album fér rá – veszteségmentesen.

Az előbb említett, Microsoft által alkotott WAV lényege (azt leszámítva, hogy a Windows natívan támogatja), hogy hullámformában tárolja a hangokat, és lejátszáskor egyből a hangszóróra küldi a jelet (tehát nem kell kitömöríteni, mint az MP3-at). A WAV almás megfelelője az AIFF, az Apple QuickTime Player-ével játszható formátum, ami nagyjából ugyan azon az elven működik – de természetesen nem kompatibilisek egymással.

2007-ben azonban elkészült az arany középút, megszületett a FLAC (Free Lossless Audio Codec). Végre nem kellett a minőséget feláldozni a mennyiség érdekében: a FLAC ugyanis képes veszteségmentesen tömöríteni az egyes állományokat. Az pedig, hogy (ahogy a neve is mutatja) nyílt forrású, csak hab a tortán.

Elképzelhető, hogy pont a nyílt forrás miatt az Apple megint inkább alkotott egy saját formátumot, az ALAC-ot (Apple Lossless Audio Codec), amit természetesen az iOS, iTunes teljes mértékben támogat. A FLAC viszont egy fokkal eredményesebben tömöríti a fájlokat, de OSX alatt legfeljebb konvertálni lehet (Apple Lossless formátumba), lejátszani nem.

Végül, és utolsósorban a leghatékonyabb tömörítéssel az APE kiterjesztés rendelkezik. A hangminőség nagyjából megegyezik a FLAC és ALAC fájlokéval, viszont azoknál lényegesen kevesebb helyet foglal. Hátránya, hogy az agresszív tömörítés miatt komoly processzormunkát igényel a lejátszása – emiatt kevés lejátszó támogatja, ami miatt a terjedése is legfeljebb lassúnak nevezhető.

A cikksorozat következő részében a zene forrásával fogunk megismerkedni.

Kapcsolódó bejegyzéseink
Szerző: howto

Ez is érdekelhet

Rengeteg formája van a zenének, de gondolkoztál már rajta hogy hány helyről lehet hozzájutni?

Zeneformátumok 2: a zene forrása

Rengeteg formája van a zenének, de gondolkoztál már rajta hogy hány helyről lehet hozzájutni?

A Hifi piacon legalább 1000 féle kábel érhető el. Megpróbálunk rendet tenni közöttük :)

Kis Kábelhatározó 1: Felépítés

A Hifi piacon legalább 1000 féle kábel érhető el. Megpróbálunk rendet tenni közöttük :)

Steve Jobs alapjaiban forgatta fel a zenepiacot: egységáron kínált zenét legálisan, mindenkinek.

Zeneformátumok 3: Prémium szolgáltatások

Steve Jobs alapjaiban forgatta fel a zenepiacot: egységáron kínált zenét legálisan, mindenkinek.

Összeszedtük, miért kell egy kis székesfehérvári garzonlakás árát kifizetni csupán két egység összekötésére.

Mi kerül egy méter hangszórókábelen 10 millióba?

Összeszedtük, miért kell egy kis székesfehérvári garzonlakás árát kifizetni csupán két egység összekötésére.